| ÉTRENDEK | RECEPTEK | DIÉTÁS RECEPTEK | SZOLGÁLTATÁSOK | REFERENCIÁK | CIKKEK | TÁPANYAG TÁBLÁZAT |
» ÉTRENDEK » Rostdús étrend < VISSZA AZ ÉTRENDEKHEZ


Rostdús étrend

     A táplálkozástudományi kutatások minden kétséget kizáróan hangsúlyozzák, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban.
A rost fogyasztás fontos szerepe ellenére az tapasztalható, hogy az iparilag fejlett országokban jellemzõvé vált a rostszegény táplálkozás. A vastagbél baktériumai a nem emészthetõ rostokat 90%-ban fel tudják használni. Olyan zsírsavakat állítanak elõ belõlük, amelyeknek a székürítésben élettani jelentõségük van. A bélhámsejtek energiaforrásként hasznosítják, és a baktériumok beépítik saját sejtjükbe. Antikarcinogén hatásuk van.
Gyakorlati szempontból fontos a rostokat:
vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokra csoportosítani, mivel más-más a fiziológiai szerepük.

Vízben oldódó rostok:
1. cellulóz
2. a hemicellulóz nagyobb része
3. lignin


Vízben nem oldódó rostok:

1. pektin
2. a hemicellulóz kisebb része
3. gumiszerû és nyákanyagok
4. inulin

 

A vízben nem oldódó élelmi rostok: 

 

 - lassítják a gyomor kiürülését, csökkentik az       éhségérzetet (fogyókúra)

 - lassítják a szénhidrátok felszívódását

 - elõsegítik a jó bélmûködést, nagy vízmegkötõ képességük révén növelik a    széklet tömegét, megakadályozzák a székrekedés kialakulását - az ásványi anyagok (kálcium, vas) felszívódását gátolják, de csak akkor, ha az ajánlott napi mennyiségnél lényegesen nagyobb mennyiséget fogyasztunk.
Ez a rosttartalmú táplálékkiegészítõk fogyasztásakor fordulhat elõ.

 

 

A vízben oldódó élelmi rostok: 

 

 - a vékonybélben lassítják a cukor felszívódását, így csökken az étkezés utáni vércukor emelkedés

 - elõnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét, megkötik a koleszterin és az epesavak egy részét, ezáltal csökkentik a koleszterinszintet.

 - felveszik a vízben oldott káros anyagokat is, így a bélben rövidebb ideig tartózkodnak a káros, rákkeltõ anyagok.

 

 

 

Rostbõ étrend javasolható: 

  •  székrekedésben
  • divertikulózisban (bélkiöblösödés, idõsebb korban nagyon gyakori)
  • IBS-ben (lásd IBS étrendje)  
  • érrendszeri betegségek esetén (érelmeszesedés)
  • magas koleszterin- és triglicerid szint esetén
  • elhízáskor
  • cukorbetegségben

     Ezen betegségek kialakulásában szerepet játszik a rostszegény táplálkozás, ezért a rostbõ étkezésnek szerepe van a betegségek megelõzésében, és a kialakult betegségek kezelésében egyaránt.
Rostbõ táplálkozás során napi 40-45 gramm rost bevitele ajánlott, aminek célszerû, ha legalább fele pektin (almában, birsalmában, banánban).
A rost mennyiségének emelése szükségessé teszi a megfelelõ mennyiségû folyadék biztosítását is, kb. napi 3 liter folyadék fogyasztása szükséges. 1 gramm rost 0,5 dl vizet köt meg. Figyelni kell a megfelelõ vitamin- és ásványi anyag fogyasztásra, mivel ezekbõl is több ürül ki.
A jól összeállított, sok friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étkezés során nincs szükség táplálék kiegészítõkre.

 

 


Fatal error: Call to undefined function session_is_registered() in /home/digieinf/public_html/egeszsegdietahu/login_rendszer.php on line 5