| ÉTRENDEK | RECEPTEK | DIÉTÁS RECEPTEK | SZOLGÁLTATÁSOK | REFERENCIÁK | CIKKEK | TÁPANYAG TÁBLÁZAT |
» ÉTRENDEK » Cukorbetegek étrendje < VISSZA AZ ÉTRENDEKHEZ


Cukorbetegek étrendje

      A cukorbetegség összetett anyagcserezavar, a szénhidrátanyagcere zavar ugyanis együtt jár a fehérje és zsíranyagcsere zavarával.
Népbetegség jellege ma már nem vitatható, hazánkban az ismert cukorbetegek száma évrõl évre növekszik. A hazai cukorbetegek kb. 15-20%-a szorul inzulinkezelésre, a többség diétával, vagy diéta tartása melletti tablettás kezeléssel egyensúlyban tartható.


A cukorbetegség lényege:
- Az inzulinnak, a hasnyálmirigy egyik alapvetõen fontos hormonjának viszonylagos vagy abszolút hiánya, illetve
- az inzulinhatás elmaradása vagy csökkenése
A sejtek nem tudják felvenni a cukrot, és az a vérben maradva, megemeli annak cukorszintjét.

A Diabetes Mellitusnak alapvetõen 4 típusa van:

  1. 1-es típusú- inzulin függõ-IDDM= insulin dependens diabetes mellitus

  2. 2-s típusú- nem inzulin függõ-NIDDM= non insulin dependens diabetes mellitus

  3. Egyéb specifikus típusok

  4. Gesztációs diabetes mellitus

1-es típusú diabetes mellitus:


Túlnyomórészt gyermek. és ifjúkorban, ritkábban fiatal felnõttkorban (35 év alatt) kezdõdõ cukorbetegség. Ritkaságnak számít, ha magasabb életkorban alakul ki ez a típus.

Jellemzõje: a hasnyálmirigy inzulint termelõ béta sejtjei kimerülnek, melynek következtében az inzulin-termelés gyorsan megszûnik. A betegség vizonylag rövid idõ alatt alakul ki. Kezelése csak diétával és a hiányzó inzulin pótlásával lehetséges.

 

 

 

2-es típusú diabetes mellitus:

   Felnõtt- és idõs korban kezdõdõ cukorbetegség. A hasnyálmirigy ugyan termel inzulint, de a sejtek-egyelõre pontosan nem ismert okból- elvesztik érzékenységüket az inzulinnal szemben. A hasnyálmirigy kezdetben egyre több inzulin termelésével próbálja a helyzetet kiegyenlíteni. Késõbb azonban az inzulin termelõ sejtek kimerülnek, és ténylegesen az inzulinhiány következményei állnak elõ.
    A betegség gyakran lappangva, évek alatt fejlõdik ki, szinte észrevétlenül.
Kezelésében kezdetben a diéta, késõbb a diéta melletti tablettás kezelés kap elsõdleges szerepet. Ha a tabletták adása eléri a maximális adagot, akkor szükségessé válik az inzulinadagolás. Ez soványaknál elõbb, kövéreknél késõbb, de mindenképpen 20 éven belül bekövetkezik.

 
 
Jó anyagcsere-állapotról diabetes mellitusban akkor beszélünk, ha:

- az éhomi illetve étkezések elõtti vércukor 4-7 mmol/liter közötti
- étkezés után nem haladja meg a 9-10 mmol/ liter szintet
- A HbA1c 8,5% alatt van
- ilyen körülmények között a vizeletben cukorürítés nincs
 

Miért kell diétázniuk a cukorbetegeknek?

     Az inzulinkezelés alatt álló cukorbetegeknek azért kell diétáznia, mert az alkalmazott inzulinkészítmények hatásgörbéje nem fedi le a táplálékból felszívódó szénhidrátok által okozott vércukor-emelkedést.
   Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegek esetében pedig azért, mert az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása kevésbé indul meg, másrészt a termelõdõ inzulin, a fennálló inzulinrezisztencia miatt nem képes hatását teljes értékûen kifejteni.

A diétás kezeléssel ehhez úgy tudunk alkalmazkodni, hogy:
- kerüljük a gyors vércukor emelkedést okozó élelmiszereket (glikémiás index alapján)
- naponta többször, étkezésenként meghatározott szénhidrát tartalmú ételeket kell fogyasztani

 

A 2-es típusú cukorbetegség diétás kezelésének fõ szempontjai

A XX. század elején a zsírdús étrendet javasolták, abból a meggondolásból, hogy a cukorbeteg minél kevesebb szénhidrátot fogyasszon, viszont energiára szüksége van, és azt a zsiradékból veheti magához leggazdaságosabban. Hamar kiderült hogy a zsírdús táplálkozás eredménytelen, ketogén hatású, és elõsegíti a diabetesben amúgy is gyakori érelmeszesedést.
Aztán néhány évtizeddel ezelõtt jött egy újabb elmélet, mely azt tanácsolta, hogy a cukorbetegek "húst hússal" egyenek. Igen ám, csakhogy a túlzott fehérjefogyasztás elõsegíti a diabetesben gyakori vesekárosodást.

Ma a legtöbb diabetológus által elfogadott arány:

Fehérje: 15%
Zsír: 30%
Szénhidrát: 55%

A diéta teljesen egyénre szabott, mindig az energiaszükséglet meghatározásából kell kiindulni!
Az egyéni diéták mindegyékre elmondható, hogy:

  • Minden étkezésnek megfelelõ mennyiségû szénhidrátot kell tartalmaznia. A szervezet inzulin érzékenysége napszakos ingadozást mutat. Legkisebb reggel és késõ délután, legnagyobb délben és éjjel. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot szabad szabad fogyasztani, mint délben vagy este. A 3 fõétkezést tekintve az ebéd tartalmazza a legtöbb szénhidrátot, a reggeli a legkevesebbet, a vacsora a kettõ közti mennyiséget.

Szénhidrátfogyasztás:


 A cukorbetegek étrendjének legkörültekintõbben mérlegelendõ alkotóeleme. Egyszerû cukrot tartalmazó élelmiszert (szõlõcukor, répacukor, méz stb.) nem fogyaszthat a beteg!
   Az egyes nyersanyagok vércukoremelõ hatását glikémiás indexnek hívjuk. A glikémiás index megmutatja az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szõlõcukorhoz viszonyított vércukoremelõ képességét, ezért értékét %-ban fejezzük ki.

 

Élelmiszerek glikémiás indexe 

  • 90-100% glikémiás indexû: malátacukor, burgonyapüré por, fõtt burgonya, méz, gabonapehely, cukros üdítõitalok, méz

  • 70-90% glikémiás indexû:fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, kétszersült, kekszek, édes müzlik, tejberizs, tehérliszt, fõtt tészták, kalács

  • 50-70% glikémiás indexû: zabpehely, kukoria, fõtt rizs, feketekenyér, banán, natúr cukrozatlan gyümölcslé

  • 30-50% glikémiás indexû: tej, joghurt, kefir, legtöbb hazai gyümölcs, durum tészta, tejszínes fagylaltok

  • 30% alatti glikémiás indexû: fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, zöldségfélék, saláta, cékla, retek, paprika, paradicsom
    Az aktuális táplálék fehérje-, zsír- és élelmi rost tartalma csökkentheti a glikémiás indexet.

  • Növényi rostok: Leghatásosabbak a vízoldékony élelmi rostok (pektin, zabkorpa, árpa, hüvelyesek). Az ajánlott élelmirost bevitel 40 g/ nap

  • Fehérjefogyasztás: Felnõttek esetében mérsékelten csökkenteni kell a fehérjebevitelt. Növényi és állati eredetû fehérjék 50-50%-ban szerepeljenek az étrendben. Állati eredetû fehérjék közül feltétlenül a zsírszegényeket kell választanunk.

  • Zsírbevitel: Ne haladja meg az összenergia 30%-át. Mindenképpen a növényi eredetûeket részesítsük elõnyben, ételkészítéshez csak növényi olajokat használjunk.  A növényi eredetû zsiradékok koleszterint nem tartalmaznak.  Nem javasolt a bõ zsiradékban sütés, helyette párolás, fõzés, zsiradék nélküli sütési módszereket ajánlanám. Ügyeljünk a koleszterin-bevitelre, ezért kerüljük a belsõségeket, és figyeljünk a felhasznált tojás mennyiségére.  Kedvezõ hatású a tengeri halak fogyasztása, a bennük lévõ nз zsírsavak miatt.

  • Alkohol: Csak jól beállított és fegyelmezetten diétázó cukorbeteg fogyaszthat. Az alkohol gátolja a máj cukorleadását, ezért meredek vércukor-eséshez vezethet.  A mérsékelt alkoholfogyasztás (heti 2x 1 dl bor, 3 dl sör vagy 5 cl tömény ital) történjen étkezéssel egybekötve.  Mivel az alkohol úgy vesz részt az anyagcserében, mintha zsír lenne, ezért az alkoholfogyasztás napján kevesebb zsiradékot szabad fogyasztani (15 g alkohol= 10 g zsír).
    Egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztania annak a cukorbetegnek, aki elhízott, akinek hasnyálmirigy-gyulladása, vagy magas vérnyomása van, illetve megnövekedett a triglicerid szintje!

 

 

 

 


Fatal error: Call to undefined function session_is_registered() in /home/digieinf/public_html/egeszsegdietahu/login_rendszer.php on line 5