| ÉTRENDEK | RECEPTEK | DIÉTÁS RECEPTEK | SZOLGÁLTATÁSOK | REFERENCIÁK | CIKKEK | TÁPANYAG TÁBLÁZAT |
» ÉTRENDEK » A vese megbetegedései < VISSZA AZ ÉTRENDEKHEZ


Vesekő-betegség érendje

A vizeletbõl anorganikus anyag csapódik ki, amely a kelyhekben, a vesemedencében különbözõ nagyságú és alakú kövekké áll össze. Õsi idõ k óta ismert, igen gyakori betegség. Kialakulásának oka nem egyértelmû, de szerepet játszik benne:
 - A koncentrált vizelet
 - Kõképzõ anyagok nagy mennyiségû jelenléte a vizeletben  
 - A vizelet vegyhatása:

  • savanyú vizeletbõl az urátok
  • alkalikus vizeletbõl a foszfátok csapódnak ki.

Kémiai összetétel szerint a kövek lehetnek:

  1. kálciumfoszfát és kálciumoxalát kövek ( a kövek 75%-a)
  2. tisztán kálcium-oxalát kövek
  3. ammónium-magnéziumfoszfát kövek
  4. húgysav-és ammóniumurát kövek
  5. vegyes kövek
  6. ritka kövek (cisztin, xantin)

Hosszú ideig a beteg tünetmentes lehet,esetleg tompa, deréktáji fájdalomra panaszkodhat, de ha a kõ az uréterbe jut, és csak nehezen tud rajta átjutni vagy el is zárja, vesekõroham alakul ki. Hirtelen jelentkezõ, óriási görcsös fájdalommal kezdõdik az egyik vesetájon, a fájdalom lefelé sugárzik. A görcs alatt vizelési inger, de kevés, gyakran véres vizelet jellemzi. Hányás, hányinger, izzadás kíséri.
A roham idõtartama változó, percektõl órákig tarthat.

Diéta:

Az étrendi kezelés célja: a kövek megnövekedésének és új kõ képzõdésének a megakadályozása. Ahány kõféleség, annyiféle diétás tanács adható, de valamennyi esetben érvényes szempont a bõséges folyadékbevitel (2,5-3 liter/ nap). A sok folyadék elõsegíti, hogy a vizelet kellõen híg legyen, így az nem koncentrálódik be, kristály nem csapódik ki belõle. Az egész nap folyamán egyenletes legyen a folyadékbevitel, akár még éjszaka is igyon a beteg.
A vese kímélése érdekében az étrend legyen fûszerszegény, és kerüljük a túlzott mennyiségû só használatát.
Az étrend tartalmazzon megfelelõ mennyiségû A-vitamint és karotint. Az A-vitamint nagyobb mennyiségben találjuk meg a májban, tojás sárgájában, vajban, zsíros tejtermékekben, margarinban. A legfontosabb karotin források pedig a sárgarépa, a sütõtök és a kajszibarack.

Az egyes kõfajták, és azok diétás kezelése:

  1. Kálcium-oxalát kõ:
    1. Ha túlzott oxálsav-produkció okozza, akkor fokozott B6-vitamin bevitel ajánlott (máj, hús, hal, tejtermék, hüvelyes, élesztõ)
    2. Ha a kõ oka az oxálsav fokozott felszívódása a bélcsatornából, akkor az oxálsav-bevitel csökkentésére van szükség (kerülje a kakaóport, kis mennyiségben fogyasszon parajt, zellergumót, zellerlevelet, zöldborsót, szárazbabot)  

  2. Hypercalciúria:
    A sok tej és sok kálciumot tartalmazó ásványvizek nem valók vesekõbetegeknek, sõt a kemény, lúgos víz rendszeres ivása is fokozza a kõképzõdés kockázatát. Ehelyett gyógynövényekbõl fõzött, híg, cukrozatlan tea ajánlható.
     
  3. Húgysavkövek:
    Keletkezésében szerepet játszhat a köszvény, a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a szalicil (Aspirin) nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése. A legfontosabb tényezõ a húgysavkõ keletkezésében a vizelet savanyú vegyhatása, ebbõl következõen a kezelés és a megelõzés meghatározó tényezõje a bõséges folyadékbevitel mellett a vizelet normális, enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba történõ változtatása. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményezõ élelmiszereket. Jó hatásúak az alkalikus ásványvizek (Balfi, Salvus, Parádi), melyekbõl napi 2-3 dl javasolt.

  4. Kálcium foszfát-, és ammónium-magnézium foszfát kövek:
    Fontos a bõséges folyadékbevitel (2,5-3 l) A vizelet savanyítására kell törekedni, a lúgosító nyersanyagok mennyiségének csökkentésével.  

  5. Cisztin-kövek:
    Kezelése nehéz. Nagyon sok (3-4 l) folyadékbevitel szükséges, valamint lúgosító diéta a vizelet lúgos irányba történõ eltolása érdekében. A magas metionin- és cisztin tartalmú élelmiszerek fogyasztását korlátozni kell (túró, sajt, tojásfehérje, hal, hús, köles)  

  6. Struvit kövek:
    Elsõsorban nõkben fordul elõ. Húgyuti fertõzések nyomán keletkezhet. Megelõzésük könnyebb, mint a kiújulásuk elleni küzdelem. Megelõzése a húgyuti gyulladások megelõzésével azonos. Ha már kialakult, akkor a vizelet vegyhatásának erélyes csökkentése, a vizelet állandó hígan tartása, a tej- és tejtermékek (kivéve a sajtok) mellõzése, a fõzelékfogyasztás korlátozása vezethet eredményre.

Egyes nyersanyagok csoportosítása a vizelet vegyhatására gyakorolt befolyásuk alapján:

  • Savas vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek: 

    • Húsok, húskészítmények, halak, szárnyas, kagyló
    • Tojás, sajtok
    • Szalonna, földimogyoró, diófélék
    • Lencse, kukorica
    • Szilva, ringló, áfonya
    • Édes sütemények
    • Kenyér (fõleg a teljes kiõrlésû lisztbõl készült kenyerek), gabonapelyhek, száraz, sós sütemények, makaróni, spagetti, fõtt tészták, rizs

  • Lúgos vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek

    • Tej, tejtermékek (sajtok kivételével), tejszín, író
    • Mandula, gesztenye, kókuszdió
    • Valamennyi zöldség-, fõzelékféle (lencse, kukorica kivételével)
    • Valamennyi gyümölcs (szilva, ringló, áfonya kivételével)
    • Melasz

 

  • Semleges vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek:

    • Vaj, margarin
    • Sütõzsiradék, olajok
    • Cukor, szirupok, méz, cukorkák
    • Kávé, tea

 

 


Fatal error: Call to undefined function session_is_registered() in /home/digieinf/public_html/egeszsegdietahu/login_rendszer.php on line 5