Vesekő-betegség érendje
 A vizeletbõl anorganikus anyag csapódik ki, amely a kelyhekben, a vesemedencében különbözõ nagyságú és alakú kövekké áll össze. Õsi idõ k óta ismert, igen gyakori betegség. Kialakulásának oka nem egyértelmû, de szerepet játszik benne:
- A koncentrált vizelet
- Kõképzõ anyagok nagy mennyiségû jelenléte a vizeletben
- A vizelet vegyhatása:
- savanyú vizeletbõl az urátok
- alkalikus vizeletbõl a foszfátok csapódnak ki.
Kémiai összetétel szerint a kövek lehetnek:
- kálciumfoszfát és kálciumoxalát kövek ( a kövek 75%-a)
- tisztán kálcium-oxalát kövek
- ammónium-magnéziumfoszfát kövek
- húgysav-és ammóniumurát kövek
- vegyes kövek
- ritka kövek (cisztin, xantin)
Hosszú ideig a beteg tünetmentes lehet,esetleg tompa, deréktáji fájdalomra panaszkodhat, de ha a kõ az uréterbe jut, és csak nehezen tud rajta átjutni vagy el is zárja, vesekõroham alakul ki. Hirtelen jelentkezõ, óriási görcsös fájdalommal kezdõdik az egyik vesetájon, a fájdalom lefelé sugárzik. A görcs alatt vizelési inger, de kevés, gyakran véres vizelet jellemzi. Hányás, hányinger, izzadás kíséri.
A roham idõtartama változó, percektõl órákig tarthat.
Diéta:
Az étrendi kezelés célja: a kövek megnövekedésének és új kõ képzõdésének a megakadályozása. Ahány kõféleség, annyiféle diétás tanács adható, de valamennyi esetben érvényes szempont a bõséges folyadékbevitel (2,5-3 liter/ nap). A sok folyadék elõsegíti, hogy a vizelet kellõen híg legyen, így az nem koncentrálódik be, kristály nem csapódik ki belõle. Az egész nap folyamán egyenletes legyen a folyadékbevitel, akár még éjszaka is igyon a beteg.
A vese kímélése érdekében az étrend legyen fûszerszegény, és kerüljük a túlzott mennyiségû só használatát.
Az étrend tartalmazzon megfelelõ mennyiségû A-vitamint és karotint. Az A-vitamint nagyobb mennyiségben találjuk meg a májban, tojás sárgájában, vajban, zsíros tejtermékekben, margarinban. A legfontosabb karotin források pedig a sárgarépa, a sütõtök és a kajszibarack.
Az egyes kõfajták, és azok diétás kezelése:
- Kálcium-oxalát kõ:
- Ha túlzott oxálsav-produkció okozza, akkor fokozott B6-vitamin bevitel ajánlott (máj, hús, hal, tejtermék, hüvelyes, élesztõ)
- Ha a kõ oka az oxálsav fokozott felszívódása a bélcsatornából, akkor az oxálsav-bevitel csökkentésére van szükség (kerülje a kakaóport, kis mennyiségben fogyasszon parajt, zellergumót, zellerlevelet, zöldborsót, szárazbabot)
- Hypercalciúria:
A sok tej és sok kálciumot tartalmazó ásványvizek nem valók vesekõbetegeknek, sõt a kemény, lúgos víz rendszeres ivása is fokozza a kõképzõdés kockázatát. Ehelyett gyógynövényekbõl fõzött, híg, cukrozatlan tea ajánlható.
- Húgysavkövek:
Keletkezésében szerepet játszhat a köszvény, a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a szalicil (Aspirin) nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése. A legfontosabb tényezõ a húgysavkõ keletkezésében a vizelet savanyú vegyhatása, ebbõl következõen a kezelés és a megelõzés meghatározó tényezõje a bõséges folyadékbevitel mellett a vizelet normális, enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba történõ változtatása. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményezõ élelmiszereket. Jó hatásúak az alkalikus ásványvizek (Balfi, Salvus, Parádi), melyekbõl napi 2-3 dl javasolt.
- Kálcium foszfát-, és ammónium-magnézium foszfát kövek:
Fontos a bõséges folyadékbevitel (2,5-3 l) A vizelet savanyítására kell törekedni, a lúgosító nyersanyagok mennyiségének csökkentésével.
- Cisztin-kövek:
Kezelése nehéz. Nagyon sok (3-4 l) folyadékbevitel szükséges, valamint lúgosító diéta a vizelet lúgos irányba történõ eltolása érdekében. A magas metionin- és cisztin tartalmú élelmiszerek fogyasztását korlátozni kell (túró, sajt, tojásfehérje, hal, hús, köles)
- Struvit kövek:
Elsõsorban nõkben fordul elõ. Húgyuti fertõzések nyomán keletkezhet. Megelõzésük könnyebb, mint a kiújulásuk elleni küzdelem. Megelõzése a húgyuti gyulladások megelõzésével azonos. Ha már kialakult, akkor a vizelet vegyhatásának erélyes csökkentése, a vizelet állandó hígan tartása, a tej- és tejtermékek (kivéve a sajtok) mellõzése, a fõzelékfogyasztás korlátozása vezethet eredményre.
Egyes nyersanyagok csoportosítása a vizelet vegyhatására gyakorolt befolyásuk alapján:

- Savas vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek:
- Húsok, húskészítmények, halak, szárnyas, kagyló
- Tojás, sajtok
- Szalonna, földimogyoró, diófélék
- Lencse, kukorica
- Szilva, ringló, áfonya
- Édes sütemények
- Kenyér (fõleg a teljes kiõrlésû lisztbõl készült kenyerek), gabonapelyhek, száraz, sós sütemények, makaróni, spagetti, fõtt tészták, rizs

- Lúgos vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek
- Tej, tejtermékek (sajtok kivételével), tejszín, író
- Mandula, gesztenye, kókuszdió
- Valamennyi zöldség-, fõzelékféle (lencse, kukorica kivételével)
- Valamennyi gyümölcs (szilva, ringló, áfonya kivételével)
- Melasz

- Semleges vegyhatást eredményezõ nyersanyagok, élelmiszerek:
- Vaj, margarin
- Sütõzsiradék, olajok
- Cukor, szirupok, méz, cukorkák
- Kávé, tea
|